» Gazdaság élet

Körösújfalu Békés megyén belül, a szeghalmi kistérségben található. A kistérség, gazdasági fejlettségét tekintve Magyarország elmaradott területei közé tartozik. Erre utal a térséget jellemző magas munkanélküliség, alacsony vállalkozói aktivitás, tőkehiány, alacsony jövedelmezőségi szint. A gazdaság szerkezete a mai napig megőrizte hagyományosnak tekinthető jellegét, amin belül az alapanyag termelése játssza a leghangsúlyosabb szerepet, ezzel pedig a termelődő profit jelentős része a térségen kívül hasznosul. Az ipar szerkezete elsősorban a feldolgozóipar azon ágazataiból tevődik össze, amelyekben a bérek a legalacsonyabbak. Az ipar fejlettsége alacsony színvonalú, amit a tőkehiány, így a külföldi tőke alacsony aránya jellemez.

A gazdasági fellendülés elmaradását a terület forgalmi árnyékhelyzete, a forgalmi törzshálózatok fejlesztéséből való kimaradás és a meglévő út- és vasúthálózat rendkívül rossz állapota fokozza. E terület természeti adottságai változatos idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A fentiek következtében e térség nem képes megtartani lakosságát, jelentős a népességszám csökkenése, folytatódik az elöregedés. Az alacsony szintű iskolai végzettség pedig megnehezíti az innovációkra építő regionális fejlődést.

A többszörösen hátrányos helyzetben lévő Körösújfalut - csakúgy, mint a körös-sárréti települések többségét - nagy arányú munkanélküliség sújtja. Ennek hatásaként a költségvetés egy jelentős részét szociális célokra kényszerül költeni az önkormányzat. Körösújfaluban a munkanélküliség a térségen belül, de az országos átlagnál is nagyobb. A beruházások általában elkerülik a települést. 2005. elején azonban átadásra került egy helyi tőkebevonással épült mogyorópörkölő üzem.

Körösújfalut a kis és középvállalkozások alacsony száma jellemzi. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma is nagyon alacsony. 1999-ben még 22 működő vállalkozás volt a településen, 2003-ban már csak 17.

Körösújfalu gazdasága az agrár termelésre épül. A mezőgazdaság szerepe a település gazdasági életében azonban a rendszerváltás óta fokozatosan csökken, megszűntek a termelő szövetkezetek, és napjainkban magángazdaságok keretében folyik az agrár termelés. Mivel ipar nem települt a községbe, továbbra is a mezőgazdaság jelentené a fő megélhetési forrást a település lakóinak. A helyi mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozására épülő komplex élelmiszeripar nem alakult ki.

A földek minősége igen gyenge, átlagosan 16 aranykorona értékűek. A rendszerváltás előtt a településen működő termelőszövetkezetek hatalmas táblákat műveltek egyben. A fejlett agrotechnika (gépesítés, kemikáliák használata) és a talaj adottságainak kedvezőbbé tétele céljából végzett komplex melioráció, a termésátlagok növekedését eredményezték. A mezőgazdasági termelés szerkezetében a rendszerváltozás eredményezett újabb változást. A termelőszövetkezetek tönkrementek, feloszlottak, a külterületi földek a kárpótlás során sok tulajdonos kezébe kerültek. A külterület jelentős részét ma is mezőgazdasági területek borítják, közülük a szántó művelési ág az uralkodó. A növénytermesztés súlya a mezőgazdaságon belül állandósult illetve lassú növekedés tapasztalható. Legnagyobb arányban gabonanövényeket termesztenek.

A rendszerváltás előtt sok helybeli lakosnak jelentett megélhetési forrást az állattenyésztés, a településen főleg a libanevelésnek vannak hagyományai. Az utóbbi években azonban az állattenyésztés főleg csak háztáji formában működik. Néhány vállalkozó nagyobb számban nevel baromfit, kacsát, disznót de ezek sem üzemi méretűek. Az állattartással foglalkozóknál jellemző a gyepek legeltetése, kaszálása.

Körösújfalu közigazgatási területén az erdők egykor nagy területeket borítottak. Az erdők területi részaránya napjainkban nem éri el a 3 %-t, ami a térségben alacsonynak mondható. Jelentéktelen a korszerű termékpályák szervezettségi foka, a korábbi integrációs tömbök többnyire szétestek. Az átalakult szövetkeze­tek gépállománya részben elavult, állattartó telepeinek nagyobb hányada üres. Az újonnan alakult kisgazdaságok többsége az ipari inputokból (technika, kemikáliák, stb.) kevéssé ha­tékony elemeket használ. Visszaesett az öntözéses termelés területe és a nagy hozamú növény- és állatfajták alkalmazása. Nem jött létre a termelők új típusú érdekérvényesítő szövetkezeti hálózata.